nov.
21

Mérnöketikai konferencia

A Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága november 20-án először rendezett mérnöketikai konferenciát. A rendezvénnyel a Kamara célkitűzése, hogy a a kamarai törvényben előírt feladatokon túl – megelőző jelleggel – az etikus, tisztességes mérnöki tevékenység előmozdítása, erősítése érdekében is tegyenek lépéseket.

A Magyar Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága november 20-án először rendezett mérnöketikai konferenciát.

Nagy Gyula MMK-elnök köszöntőjében emlékeztett: már az 1923-as első mérnöktörvényben részletes szabályok jelentek meg a mérnökök felelősségéről és fegyelmi vétségeiről, majd az 1996-os második, az országos köztestület létrehozásáról szóló 1996-os törvény előírta a kamara etikai-fegyelmi szabályzat megalkotását és bizottság felállítását. Az országos kamara elnöke szerint a ferencvárosi egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű, erkölcs, erő, egyetértés fogalmak szakmai önkormányzatunkban is iránymutatók.

Metika-8205

 

Kövesi Tibor, az MMK Etikai-fegyelmi Bizottság elnöke nyitóelőadásában elmondta: a mérnöki alkotások az élet minden területén jelen vannak és alapvetően határozzák meg a technikai haladást és végső soron a társadalmi fejlődést. Ez óriási felelősség. A társadalomnak is vannak elvárásai a mérnöki munkával kapcsolatban, de az erkölcsi elvárásoknak nem mindig sikerül eleget tennie műszaki alkotóinknak. A etikai-fegyelmi bizottság múlt évi alakuló ülésén úgy döntött, a kamarai törvényben előírt feladatokon túl – megelőző jelleggel – az etikus, tisztességes mérnöki tevékenység előmozdítása, erősítése érdekében is dolgoznak. A bizottság cselekvési programot dolgozott ki („mérnöki tízparancsolat”), rendszeressé tette a találkozókat a területi etikai bizottságokkal és szorgalmazza, hogy szakmai továbbképzések tematikájában a mérnöki etika is szerepeljen, a műszaki felsőoktatásban is legyen általános ennek oktatása, illetve a diploma átvételekor a végzettek tegyenek mérnöki esküt. „Az emberiség jövőjét nem a technikai fejlődés határozza meg, hanem az emberi kapcsolatok minősége” – zárta előadását Kövesi Tibor.

Dr. Legeza László, az Óbudai Egyetem docense az „Erkölcs és jog” című előadásában leszögezte: az erkölcsi törvények a jognál nagyobb halmazt képeznek, a jog nem fedi le az összes erkölcsi normát, ugyanakkor a jog tartalmaz ügyrendi szabályokat is, amelyek nem erkölcsi kategóriák. Mégis elmondhatjuk, hogy az erkölcs magasabb rendű, mint a jog. Így történhetett meg például a nürnbergi perben, ahol – bár minden háborús bűnös azzal védekezett, hogy az érvényes jogszabályok szerint cselekedett, mégis – elítélték őket az objektív erkölcsi törvények be nem tartása miatt.

Metika-8223

 

Az ELTE professzora, dr. Margitay Tihamér tíz éven át oktatta a Műegyetem mesterszakos építőmérnök hallgatóinak a mérnöki etika tárgyat, konferenciaelőadásában a tréning szerűen tanított kurzus céljait és tartalmát ismertette. Szerinte a tárgy olyan gyakorlati tudást és szemléletváltozást ad, amely lehetővé teszi az erkölcsi, a műszaki és a gazdasági kérdések együttes kezelését, ugyanis az erkölcsi megfontolások nem függetleníthetők a műszaki-gazdasági megfontolásoktól, és még kevésbé állíthatók szembe velük, hiszen ez utóbbiaknak általában vannak erkölcsi következményei is.   

Metika-8246

 

A mérnöki etika alkalmazása során fel kell készülni a digitális társadalom etikai kihívásainak kezelésére, valamint a jogszabályok és szabályzatok hatalmas méretű szökőárjának a kezelésére – húzta alá előadásában dr. Veress Gábor egyetemi tanár.
 

A mérnöketikai konferencia – melynek levezető elnöke dr. Fekete Jenő György és dr. Greschik Gyula volt – második részében a mérnöki kamara szakértői és választott tisztségviselői tartottak vetített előadásokat. Dr. Virág Rudolf főtitkár az etikai-fegyelmi rendszer jogi kereteiről, Kaleta Jánosné, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara Etikai-fegyelmi Bizottságának elnöke a környezetvédelem és tervezés etikai kérdéseiről, Tóthné Temesi Kinga, az MMK Etikai-fegyelmi Bizottság tagja a kamarai etikai kódex felülvizsgálatáról, míg dr. Ronkay Ferenc, a BPMK titkára az elsőfokú etikai panaszok kezelésének tapasztalatairól beszélt.