máj.
22

MMK Küldöttgyűlés 2019

Szakmai önkormányzatunk május 17-én, a fővárosi Lurdy Ház konferenciaközpontjában tartotta éves beszámoló küldöttgyűlését.

küldöttgyűlés 1

A kamara nagyrendezvényén – a kormányzat képviseletében – elsőként Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár (Miniszterelnökség) köszöntötte a küldötteket. Mint leszögezte: évek óta kiemelkedően nívós és példás a kamara vezetése és az helyettes államtitkárság közötti szakmai együttműködés, a Miniszerelnökséget vezető miniszter pedig már jelezte, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is folytatódik a területi mérnöki kamarák támogatása. Füleky Zsolt kérte a területi elnökök együttműködését, hogy mielőbb megszülethessenek azok a szakmai programok, amelyek alapján el lehet készíteni az idei támogatási szerződéseket. „Az országos elnökséggel egyeztetni fogunk, hogy melyek azok a mérnöktársadalom szempontjából fontos és kiemelt ügyek, projektek, fejlesztési igények, melyekre külön forrásokat kell szereznünk. Egy munkacsoport dolgozik azon, hogy miként tudjuk a szakmagyakorlásban a szabályozott szakmák oldaláról az uniós kötelezettségszegési eljárás fenyegetettségét elhárítani. Ez azért is nagyon fontos, mert a hatvan építésügyet érintő szabályozott szakmából ötven érinti a mérnököket, nyolc az építészeket, kettő pedig a műemlékes kollégákat. Erre vonatkozóan egy olyan rugalmas megoldást kell találnunk, ami a mi munkánkat, az építészek és a mérnökök munkáját érdemben nem befolyásolja, viszont adminisztratív módon eleget tehet az EU elvárásainak. Mind a kamarai törvény, mind a kamarai alapszabály esetleges módosítása tekintetében – húzta még alá Füleky Zsolt – rendkívül nyitott vagyok arra, hogy az elmúlt több mint húsz év működési tapasztalatai alapján egy XXI. századi mérnöki kamarát építsenek, építsünk fel”.

küldöttgyűlés 2

A határozatképesség megállapítása (284 küldöttből 183 küldött – 64,4% – volt jelen) , valamint a küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása után a kamarai munkaülés elsőként az elnökség beszámolóját hallgatta meg. Nagy Gyula MMK-elnök az összefoglalót részletes köztestületi statisztikai adatok bemutatásával kezdte. (Az bemutatott adatsorokat megtekintheti itt: statisztikák . Részletes adatokat a Mérnök Újság júniusi lapszámában fogunk közzétenni.)

A szakmagyakorlásra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata érdekében – tájékoztatott a szakmai önkormányzat vezetője – a kamara még 2017. végén javaslatot nyújtott be a 266/2013. kormányrendelet jelentős módosítására. Az előrehaladás csak lépésenként lehetséges. A legutóbbi, 2019. márciusi egyeztetést követően a tervezetet ismételten megküldtük a Miniszterelnökségnek azzal, hogy a szükséges egyeztetésekre készen állunk. Fontos körülmény, hogy a kormányzat a szakmagyakorlás szabályozásának kérdését az EU kötelezettségszegési eljárása miatt vette elő, olyan megoldást keresve, amely nem hátrányos a szakmagyakorlók számára. Kezdeményeztük, hogy a 266-os legyen általános, minden szakmagyakorlóra kiterjedő szabályozás.

A szabványokhoz való kedvezményes hozzáférés megteremtése régi kívánsága a kamara tagjainak. Ennek előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Szabványügyi Testülettel, az MSZT költségvetésének szabványeladásokhoz kötöttsége azonban akadályozta az érdemi eredmény elérését. Ezért 2018. őszén a kamara kezdeményezte az ITM illetékes államtitkáránál olyan szabályozás és költségvetési háttér kialakítását, amely lehetővé teszi a jelentősen kedvezményes szabványhoz jutást. Ennek eredményeként 2018. végén megjelent törvényi szabályozás és megfelelő költségvetési támogatásról szóló döntésalapján lehetőség nyílik erre. A kedvezményes szabványok körét meghatározó bizottságban kamaránk képviselteti magát.

Az e-közműegyeztetés szabályozása rendkívül komoly problémákat okozott a hatályba lépés évében, 2017. nyarán, amikor a kamara kezdeményezésére – egy évvel a hatályba lépés után – sor került a szabályozás korrekciójára is. Ugyanakkor – az e témára alakult munkabizottság segítségével – 2018. folyamán is további szabályozási és informatikai -lebonyolítási javaslatokat juttattunk el a Miniszterelnökségre, valamint a Lechner Tudásközponthoz. Ezek egy része a technikai feltételrendszert javította, más javaslatok azonban még nem épültek be a jogi szabályozásba.

Kiemelkedően fontos, közös kezdeményezés volt, hogy az MMK a Magyar Építész Kamarával és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével együtt elkészítette az Építési Beruházási Folyamatok Rendszerének (BFR) koncepcióját és ezt benyújtotta a Miniszterelnökségnek, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. A kezdeményezés célja egy hatékony és áttekinthető beruházási rendszer létrehozása alapos előkészítéssel, tervezhető költségekkel és betartott határidőkkel, az üzemeltető nagyobb befolyása mellett. Az előterjesztők nem csak a jogi szabályozás alapjának szánták a kezdeményezést, hanem ajánlásnak is a beruházások szereplői számára. A koncepció több elemét átvette a 2018. év végén – előzetes hivatalos egyeztetés nélkül – megjelent, a magasépítés egyes kérdéseit szabályozó törvény és kormányrendelet. Az új szabályozás ugyanakkor a koncepció több fontos elemének átvételét mellőzte, továbbá létrehozta a Beruházási Ügynökséget, valamint több mérnöki tevékenység (tervellenőrzés, beruházáslebonyolítás) centralizált ellátásához teremtett lehetőséget. A kamara többször egyeztetett a Beruházási Ügynökséggel a mérnökök számára is megfelelő gyakorlat kialakítása érdekében.

Az ITM-ben készül az ún. építésgazdasági stratégia, melynek első változatát sem az építész, sem a mérnöki kamarával nem egyeztették, s ebben nagyon sok olyan javaslat szerepel, amit támogatni tudunk, ám sok olyan is, amivel kapcsolatban aggályaink merültek fel – erről több nyilatkozatot, állásfoglalást is megfogalmaztunk . Az építésgazdaság általános fejlesztésére irányuló szakpolitikai javaslatok közül a megrendelés-állomány és az ágazati kapacitások egyensúlyának megteremtése, vagy a volumenbecslés és az építőipari tételes költségadatbázis létrehozása támogatandó törekvés, ahogyan a hazai kis- és középvállalkozások termelékenység-növelésének támogatása is, ám itt ugyanaz a gond, mint az elmúlt évben, hogy tíz fő alatti cégek nem pályázhatnak és 25 millió forint a minimális pályázati összeg. Kezdeményeztük a kiírás ismételt módosítását azzal, hogy abban külön tervezői kategória megteremtésére kerüljön sor és ehhez illeszkedjenek a létszám-és összeghatárok.

küldöttgyűlés 3

Nagy Gyula beszélt a kamara által nyújtott szolgáltatásokról is. A tanúsításokról szólva elmondta: a köztestület által adott igazolás biztosíték a megrendelőnek, hogy hozzáértő, megfelelő szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező mérnökre bízta a munkát. A tanúsítvány ugyanakkor kötelezettség a kamarának, hogy valóban csak azok számára adja ki, akik megfelelnek a követelményeknek és gondoskodnak tudásuk folyamatos fejlesztéséről. Mindeddig tíz szakterületen összesen több mint 2856 tanúsítvány kiadására került sor, ezek közel fele az Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonók Tagozathoz tartozik. Az elmúlt esztendőben tovább nőtt a kiadható tanúsítványok köre (pl. az informatikai és hírközlési, az elektrotechnikai, az építési, az erdőmérnöki és az akusztikai tagozat szakterületein); s egyre gyakoribb, hogy – a jogosultsághoz hasonlóan – a tanúsítvány megszerzése is vizsgához kötött és fenntartásának feltétele az évenkénti szakmai továbbképzés. A korábbi évek tapasztalatai alapján már biztosított az is, hogy a szakmagyakorlási jogosultság esetleges (jogszabályi) megszűnése után a jogosultság kérelemre közvetlenül – és díjmentesen – tanúsítvánnyá változtatható. A kamara azzal is segíti a képzésekkel – például az informatikai projekt ellenőri mesteriskolával – tanúsítást szerzett tagok piaci lehetőségeit, hogy (hozzájárulásukkal) nyilvántartja és a megrendelők számára elérhetővé teszi a tanúsítvánnyal rendelkezőket, továbbá külön levelekben hívja fel az érdekelt megrendelő szervezetek figyelmét a tanúsítvánnyal rendelkező mérnökökre.

2018-ban összesen 28 feladat alapú pályázati anyag született, idén már 12 dokumentum készült el, a kidolgozott segédletekhez a kamara honlapján lehet hozzájutni; az eddigi tapasztalatok – a letöltések számából ítélve – felülmúlják a várakozásokat. Nőtt a mérnök igazolványhoz kapcsolódó kedvezményes tervezői felelősségbiztosítások iránti kereslet is, összesen csaknem négyszáz szerződés megkötésére került sor. Elkészült a tervezői szerződésekkel kapcsolatos segédlet, amelynek összeállításához a szakmai tagozatok javaslatait és észrevételeit is kértük. A segédlet megtalálható a honlapon. Továbbra is várjuk a tagozatok javaslatait, amellyel – szükség szerint velük egyeztetve – konkrét esetek tanulságaival bővíthetjük az anyagot. Az MMK elnöke beszélt a továbbképzési és vizsgáztatási feladatainkról, eredményeinkről, majd az elnökségi beszámoló zárásaként a küldöttek egy fotó- és videóösszeállítást láthattak az eltelt egy esztendő legfontosabb kamarai eseményeiről és rendezvényeiről.

küldöttgyűlés 4

Az elnökségi beszámoló szóbeli kiegészítése után Nagy Gyula a kamara múlt évi gazdálkodási eredményeit ismertette. Ezt követően Csete Jenő, az MMK Felügyelőbizottságának elnöke szóban egészítette ki az fb 2018. évi beszámolóját. Kiemelte, hogy az elvégzett ellenőrzések és a 2018. évi gazdálkodási adatok ismeretében az MMK 2018-ban is felelőségteljesen gazdálkodott, a Kamara pénzügyi helyzete megfelelő. Rövid hozzászólások után a küldöttgyűlés az elnökség és a felügyelőbizottság beszámolóját ellenszavazat nélkül elfogadta. A küldöttek a továbbiakban döntöttek az MMK 2018. évi gazdálkodási beszámolójának és közhasznúsági jelentésének, valamint 2019. évi költségvetési terve módosításának, illetve 2020. évi költségvetési terve elfogadásáról. Jóváhagyólag szavaztak a küldöttek az MMK 2020. évi (az előző évivel azonos) díjtáblázatáról, illetve arról, hogy az országos kamara 2020. évi költségeihez a területi kamarák továbbra is az úgynevezett Andor-képlet szerint járulnak hozzá.

küldöttgyűlés 5

Az MMK Etikai-fegyelmi Bizottságának beszámolóját Kövesi Tibor elnök egészítette ki szóban, amelyet a küldöttek ugyancsak ellenszavazat nélkül fogadtak el.

A küldöttgyűlés munkaülése végén még módosította az MMK szakmagyakorlási szabályzatát, valamint a székhelyváltozásból adódó kötelezettségeknek eleget téve az MMK alapszabályát. Ezen kívül – több területi kamara javaslatára – a küldöttek döntöttek az alapszabály érdemi, tartalmi megújításának előkészítésérő is. A feladat végrehajtására 9 fős előkészítő bizottság fog felállni , amely a tervek szerint az új alapszabály tervezetét a megfelelő eljárásrend után, a 2020. évi rendes küldöttgyűlésre fogja döntéshozatalra beterjeszteni.

küldöttgyűlés 6