Teszt portál

/ Információk / Hírek, közlemények
dec.
26

Egyszerűsödik több közigazgatási eljárás

A Magyar Közlöny 285. számában megjelent 2020. évi CLXIV. törvény az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról összesen 86 törvény módosításával egyszerűsíti a közigazgatási eljárásokat. Az egyszerűsítések több műszaki tárgyú igazgatási eljárást is érintenek.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29.  § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Engedélyhez kötött munkák]

„(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút szilárd burkolattal történő létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához – mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez – a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap.”

[Bejelentéshez kötött munkák]

(2) A Kkt. 29. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A közlekedési hatóságnak be kell jelenteni:

a) közút, közforgalom elől el nem zárt magánút földút szintű kiépítését és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását),

b) járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai – kivéve a nem kizárólag az építtető tulajdonában álló területen történő – építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést),

c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, vagy a már meglévő – de elzárt terelőút – ideiglenes megnyitását és elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembehelyezésével egyidejűleg,

d) útfelújítás, korszerűsítés során a munkaterületen ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, valamint eredeti állapotba történő visszaállítását az útfelújítással érintett út műszaki átadás átvételét követő 8 napig bezárólag,

e) bárki által igénybe vehető létesítményhez szükséges parkolóhelyek és a hozzájuk vezető legfeljebb 50 m hosszú útfelület kiépítését az építéssel érintett ingatlanon összesen (meglévő és tervezett) 10 parkolóhelyig az útügyi műszaki előírások betartásával.”

 

 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

 [A nemzeti tervvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölése]

16. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/A.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „59/A. § A nemzeti tervvagyonnak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam tulajdonába tartozó része és az annak kezeléséhez szükséges eszközök vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja. A nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti-műszaki dokumentációk összessége közgyűjteménynek minősül.”

 

18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

[A tartós környezetkárosodás bejegyzése]

18. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17.  § (1) bekezdés 14.  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

„14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, környezeti teher ténye és jellege,”

 

31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

[A tevékenység bejelentéséhez és szüneteltetéséhez, valamint megszűnéséhez kapcsolódó szabályok]

31. § (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 6. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bejelentésnek tartalmaznia kell:) „f) a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamarához címzett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet.”

(2) Az Evectv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9.  § szerinti értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, a Hatóságot, valamint a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamarát.”

 (3) Az Evectv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a bejelentési vagy változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél bejelenteni, akár a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követően nem módosítható. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a székhely szerint illetékes területi gazdasági kamarát, valamint a Hatóságot.”

(4) Az Evectv. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik) „a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Közreműködő Szervnek vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, legkorábban a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, a bejelentésben megjelölt napon, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és amely időpont a bejelentést követően nem módosítható;”

A módosítások alapszabályként 2020. december 23-án hatályba léptek.