ápr.
25

Gyalogos ívhíd a Dunán - A Dráva utca és a Margitsziget közötti átkelő tervezése

A kerékpározás felértékelődése és a szabadidő tartalmas eltöltése valós igényt teremtett a Dunán gyalogos-kerékpáros híd építésére több ponton is – a Rákóczi hídtól északra, a Kopaszi-gátnál, a Csepel-szigetre –, de a legnyilvánvalóbb hely a Margitsziget mindkét oldalról való megközelítése. Ezt az igényt korábban a hétvégékre az autós forgalom elől lezárt és a gyalogosoknak átadott Lánchíd és a közelmúltban ideiglenesen sétálóvá alakított Szabadság híd példája is mutatja.

Balogh Ádám okl. építőmérnök (Főmterv Híd- és szerkezettervező iroda)

A gépjármű és villamos közlekedés elől lezárt hídon piknikeket, jóga órákat tartottak, előadásokat szerveztek, a közösségi oldalakon emberek tömegei csatlakoztak a javaslathoz, mely szerint a Szabadság hidat nyaranta gyalogos híddá tegyék.  Egy Budapesten épülő gyalogoshíd várhatóan maximálisan ki lenne használva (index.hu/belfold/budapest/2016/08/19).

hid1

A FINA világbajnokság kapcsán Budapesten a Dráva utca és a Margit-sziget között merült fel a gyalogos híd ötlete, a rakpart rendezéséhez kapcsolódóan. A tervezett híd emellett szerepel a XIII. kerület rendezési tervében, látható tehát, hogy a híd helye több szempontból is megalapozott. A cél egy korszerű és emellett a történelmi városképbe jól illeszkedő híd tanulmánytervi szintű megtervezése. A legfontosabb szempont a kialakítás és a formavilág kiválasztásakor egy elegáns, modern, a jelen kor elvárásainak és tendenciáinak megfelelő híd, melyben megjelenik a meglévő budapesti Duna-hidak iránti tisztelet is.

A szerkezeti rendszer kiválasztása

A tervezés során a híd helyének kijelölését követően a formavilág és a szerkezeti rendszer megválasztása volt a következő lépés. A Duna a Margit-sziget és Újlipótváros között közepes vízhozam esetén közel 220 méter széles. A mértékadó árvízszintet és a helyszíni adottságokat figyelembe véve a hídfők a pesti oldalon a Dráva utca – Népfürdő utca – Carl Lutz rakpart csomópontja mellé, míg a Margitszigeten a futópálya és a sétány vonalától nyugatra helyezhetők.  A két hídfő távolsága így közel 300 méter.

hid2

 

A 300 méteres fesztávra közbenső támaszok nélkül az alábbi szerkezeti rendszerek jöhetnek szóba: ívhíd, ferdekábeles híd, függőhíd. Ezekkel a hídtípusokkal látványos, grandiózus mérnöki alkotásokat lehet létrehozni, azonban a Margit-sziget térségében nem illeszkednének városképbe, ugyanis méretükkel túlzottan tolakodóak lennének ebben a környezetben. A nyílás közbenső támasz nélküli áthidalásával tehát nem lehet teljesíteni a kezdeti célkitűzéseket.  

A célkitűzések elérése érdekében mindenképp szükséges közbenső támasz elhelyezése a mederben. Mivel a tervezett híd az Árpád híd és a Margit híd között helyezkedik el, ezért célszerű mind esztétikai, mind hajózási szempontból ezek lábkiosztásához alkalmazkodni. A Duna ezen ágán mindkét hídnak két közbenső támasza van, így, ha a tervezett hídnál is ezt alkalmazzuk, akkor nem rontunk a szakasz hajózhatóságán, továbbá illeszkedünk az elődök megjelenéséhez, ritmusához.

hid3

A két közbenső támasz beiktatásával a nyílás három, ~90 méteres támaszközre osztható. Az esztétikai igényeket szem előtt tartva a választás olyan ívhídra esett, melyet három, egymást követő ív alkot. Az egymást követő, közel azonos támaszközű ívek nagy előnye, hogy a közbenső támaszoknál – ahova két oldalról támasztanak le ívek – az ívekben ébredő nagy normálerők vízszintes komponensei kioltják egymást, így ezekre a pillérekre csak függőleges teher hat. Vízszintes teher csak a nyílások egyenlőtlen hasznos terheléséből keletkezhet.

A laposabb ívek esztétikai szempontból kedvezőbbek a magasaknál, azonban ezek jelentős hajlítást kénytelenek elviselni, így teherbírását nagy szelvényekkel, vagy nagyobb lemezvastagságokkal kell biztosítani. Másik lehetőség, hogy az íveket ideális, vagy közel ideális támaszvonal alakúra vesszük fel, majd kifelé döntjük őket, ezzel oldalnézetben lapos ív hatását keltve.
A híd koncepcionális tervezése során ez a megoldás bizonyult a legjobbnak, több szempontból is – formájával eleganciát, letisztultságot sugároz, méretével nem telepszik rá a városrész látképére, három ívével pedig tiszteleg a szomszédos Margit híd előtt, mely kétség kívül az egyik legszebb budapesti hidunk.

hid4


A híd funkciójából adódó sajátosságok
A Szabadság híd példája is mutatja, hogy egy modern gyalogos híd nem csupán közlekedési funkciót lát el – a közösségi élet központjai is egyben. A tervezett új gyalogos hídon tehát helyet kell biztosítani a közlekedési funkció mellett az egyéb igényeknek is. Ezért a közlekedéshez szükséges minimálisnál szélesebb pályával kell megtervezni a hidat. Fontos továbbá, hogy a feljáró szakaszok is be legyenek vonva a híd életébe – erre esetünkben hely a Margit-sziget felőli oldalon van. A tervezett híd feljáró szakasza tehát szerves része a Margit-szigetnek és a hídnak is, ugyanakkor átmenetet képezve a kettő között.

A mederhíd megjelenése
A híd, három egymást követő lapos ívével illeszkedik a Margit híd megjelenéséhez és eleganciájához. Az íveknek a közbenső támaszoknál a pályaszerkezet alatt folytatódó szakaszai, mint kiékelések, az Árpád hidat idézik. A három ív önállóan azonban nem nyújtja kellőképp egységes tartószerkezet képét, ezért közéjük egy-egy összekötő íves rúd kerül – ezáltal folytatólagos, egységes képet kapott a híd, valamint egy hullám motívum is megjelent a tartószerkezet oldalnézetében, amely az áthidalt akadályt szimbolizálja. Az ívek közti átkötésnek fontos erőtani szerepe van, ugyanis jelentősen stabilizálja az íveket kihajlás ellen, így karcsúbb szelvényeket lehet alkalmazni.

Az ívek alakja közel támaszvonal alakú, ennek köszönhetően a szerkezet önsúlyára minimális hajlítás keletkezik bennük. A dőlésük szögét elsősorban az esztétika határozta meg. Ideálisnak a függőlegeshez képest 35o-os döntés bizonyult, így kellőképp laposnak tűnnek oldalnézetben, és a függesztő rudak stabilizáló hatása is kellőképpen tud működni.
A közbenső támaszok három egyenlő részre osztják a fesztávot, így három 91,0 m-es támaszközű ív tartja a felszerkezetet. A híd függőleges vonalvezetését tekintve domború lekerekítő ívben fekszik, így a közbenső ív a szélsőknél magasabban helyezkedik el, megtörve ezzel az egymást követő ívek egyhangúságát. Az ívek változó keresztmetszetűek, követve ezzel az igénybevételek eloszlását.

A gyalogospálya beosztása
A híd felszerkezete teljes egészében acélból készül. A pálya a minimális helyett 8,0 m szélességű. A híd északi felén fut a két, összesen 2,50 m széles biciklis sáv. A gyalogosok így a híd déli felén kapnak helyet, így lehetőségük nyílik séta közben elmerülni a Budai várra és a Margit hídra néző panorámában.