júl.
10

Módosul az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

A Magyar Közlöny 2019. 119. számában 2019. július 8-án kihirdetésre került az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvény, amely több törvény módosítása mellett módosítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt.

 

Legfontosabb módosítások az alábbiak:

Az Étv. 2.  §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

43. Barnamezős terület: olyan földrészlet vagy földrészletek összessége – ide nem értve a mező- és erdőgazdasági területeket –, amely elsősorban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy honvédelmi célú felhasználást követően felhagyottá, alulhasznosítottá vagy leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel terhelt, ugyanakkor környezeti és műszaki beavatkozással értéknövelt, fejleszthető területté alakítható.

 Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter [azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter] a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:)

„e) a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és az önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az  építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,

f) ellátja a  területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások szakmai felügyeletét.”  

Az Étv. 5. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Az építésgazdaságért felelős miniszter [azaz az innovációs és technológiai miniszter] az építésgazdaságért való felelőssége körében:

a) ellátja az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával, az  energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

c) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, középés felsőfokú, valamint az  iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a  társadalom más érintett szervezeteinél,

d) az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozatala révén gondoskodik az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról,

e) ellátja az építési termékkel kapcsolatos feladatokat.”

Az Étv. 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Új beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén az  állami főépítész a  záró szakmai véleményezés során a  településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi az  országos főépítésznek. Az  országos főépítész 15 napon belül adja ki a  nyilatkozatát, a  határidő jogvesztő. A  záró szakmai vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele az  országos főépítész nyilatkozatának kiadására rendelkezésre álló 15 napos határidő.

(2b) Az  országos főépítész a  (2a)  bekezdés szerinti nyilatkozatának kiadása során vizsgálja, hogy a településrendezési eszköz tervezete megfelel-e az országos és térségi szintű területrendezési, településrendezési, településfejlesztési és településképi követelményeknek. (2c) Az országos főépítész érdemi véleményét a záró szakmai véleménybe be kell építeni. (2d) A  településrendezési eszköz elfogadásakor a  (2)  bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A  záró szakmai vélemény megküldésére a  (2)  bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési eszköz elfogadható.”

Az Étv. 62. § (3a) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az  építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter [azaz a Miniszterelnökséget vezető miniszter] arra, hogy – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg) „3. a  szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, továbbá a  díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

A felhatalmazás az eddig az információs és technológiai miniszterhez tartozó szabályozási hatáskört a Miniszterelnökséget vezető minsizterhez telepítette.

A módosítások  – néhány kivétellel – 2019. július 16-án lépnek hatályba.

2019. július 10.
MMK Főtitkárság