okt.
27

Anyagmozgatógép, Építőgép és Felvonó Tagozat: szakterületi problémaleltár és tisztújítás

A tagozat október 1-én tartotta tisztújító közgyűlését, melyen megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc születésének 230. évfordulójáról. Némethy Zoltán elnöki beszámolóját a kis létszámú tagság nagy figyelemmel hallgatta, majd egyetértőleg vette tudomásul Szajkó László hozzászólását, mely a szakma nehézségeit ismertette.

Mint elhangzott, a gondok egyik oka, hogy megszűnőben van az egyetemi építőgépész képzés, az anyagmozgatógépész ágazat is kifutóban van, a felvonós mérnökképzés pedig megszűnt. Az anyagmozgatás az élet szinte minden területénél megtalálható. Épületek, létesítmények, műtárgyak épülnek, melyekhez mindenütt építőgépeket is használnak. Az új épületekbe liftek kellenek, ezeket meg kell tervezni, a tervezési paramétereket meg kell határozni, a berendezéseket be kell építeni, és rendszeresen ellenőrizni. De ha nem lesznek ilyen szakemberek, nem lesznek szakértők sem – hangzott el. Szajkó László néhány projektpéldát is felsorolt, melyeknél nem alkalmaztak emelőgép szakértőket, anyagmozgató szakembereket. Építettek például olyan magasraktárt, amibe csak a kiszolgáló targonca nem tudott bemenni az ajtón. Készült olyan szerelőcsarnok, ahol targoncával akarták kiszolgálni a gyártást, a tervezésnél azonban nem vették figyelembe, hogy oszlopos emelőket is telepítenek, valamint bútorokat, információs táblákat raktak le. A padozat teherbírása nem volt megfelelő a targonca közlekedésre, ezért üzembehelyezésnél az emelőgép szakértő az üzem teljes területén megtiltotta a targonca közlekedését.

anyagmozgato.jpg

Egy másik helyen hat elektromos targoncával kívánták kiszolgálni a technológiát, a beruházáskor meg is rendelték, majd leszállították a targoncákat. Üzembehelyezéskor derült ki az átvevő emelőgép szakértőnek, hogy sem tároló-, sem pedig töltőhelyeket nem terveztek meg. (Utólag a töltőhelyeket a hegesztőrészleg mellé akarták telepíteni…). Sok olyan beépített szellőzőgép vagy transzformátor is működik, amiket földalatti munkaállomásokon helyeztek el, majd telepítésük után építették meg a további üzemrészeket, ezért meghibásodásuk esetén kiemelésükre nincs lehetőség. Ha emelőgép szakértővel, vagy anyagmozgatási szakemberrel véleményeztetnék, egyeztetnék a terveket, ilyen esetek nem fordulhatnának elő. Kötelezővé kellene tenni a technológiai tervzsűrit emelőgépes szakemberrel – javasolta Szajkó László.

Hasonló gondokkal küzd az építőgépész szakterület is. Nagy szükség lenne ilyen szakemberek közreműködésére az építéstervezésnél, a közlekedés és a munkaterületek meghatározásánál, az engedélyezéseknél, nem véletlen, hogy az építőiparban fordul elő a legtöbb üzemi baleset, elsősorban az építőgépeknél. Az egyik nagyberuházásnál például rosszul határozták meg a gép működési területét, és a gép a kezelővel együtt a mélybe zuhant – a kezelő meghalt. A toronydaru átszerelésénél a technológiát nem ismerő embert alkalmaztak, a daru leszakadt, halottak is voltak. Az építkezéseknél az építőgépek munkaterületének meghatározásánál nem vették figyelembe a gépek hatókörzetét, és így a gépek egymást akadályozták, vagy összeakadtak. A kivitelező írásba adta, hogy feszültségmentes a munkaterület, mégis a munkagép a felsővezetékhez érve áramütést kapott, nyolc embert kellett kórházba szállítani.

anyagmozgato2.jpg

A felvonókkal kapcsolatosan is komoly problémák vannak – hangsúlyozta Szajkó László. Hozzátette: praxisában előfordult már olyan felvonó-átvétel, amikor kérdésére – hogyan menekítenek áramkimaradás esetén? – nem tudtak válaszolni. Az egyik felvonó előzetes átvételénél – sorolta tovább a rossz példákat – a szerelők elmondták, hogyan lehet leengedni a liftet a helyszínen, majd a tervező, az építő és az átadó beszállt a liftbe, hogy felmenjenek a felső szintre. A lift azonban félúton megállt. Még jó, hogy előtte elmondták, hogyan lehet leengedni a felvonót, mert így ki lehetett menteni őket, a diszpécserrendszer ugyanis még nem üzemelt. Akadt olyan lift is, melynek ajtózáródása olyan rövid időre volt tervezve, hogy ha két ember szállt be, a másodikat az ajtó már odacsukta. Zárási sebessége és ereje is nagy volt, a rázárás elleni védelem pedig nem volt kiépítve, és sérüléseket is okozott. Megesett az is, hogy a liftakna kábelei félméteres vízben álltak. A kivitelező úgy nyilatkozott: nem baj, mert a kábelek szigeteltek. A lift azonban egy aluljáróból érkezett a felszínre, és a tél is közeledett…

Szajkó László aláhúzta: jelenleg csak – tagozati jóváhagyás utáni – tanúsítással rendelkeznek az emelőgép szakértők, jogosultsággal nem, és bár továbbképzésük rendszeres, ez sem pótolhatja a felsőoktatási képzés hiányát. Ugyancsak szakmába vágó kérdés, hogy megszűntek az anyagmozgatógépkezelő és a targoncavezetői OKJ -s képzések, és azóta nincs semmilyen képzés. A kezelők kiöregednek, nyugdíjba mennek, utánpótlás jelenleg nincs. A munkákat pedig el kell végezni. Az üzem bezár, vagy a főnök ül rá a gépekre, vagy jogosultság nélkül vezetnek. Egyik sem jó. Erre is minél előbb megoldást kell találnia a jogalkotónak.

A tisztújítás eredményeként ismét Némethy Zoltánt választották a tagozat elnökévé. A „felvonós” elnök mellett alelnök lett Gyimesi András dr., akinek a szakterülete az építőgépek, míg a másik alelnök Magyari László lett, aki az emelőgépek területen járatos. További elnökségi tagok: Ébneth Teodóra, Gyökér Imre, Kása László dr, Koltai Henrik, Süle Miklós. Az ugyancsak új összetételben felálló szakmai minősítő testület tagjai maguk közül választottak elnököt Honvári Gábor személyében. A testület további tagjai: Cserháti László, Hajdú László, Kovács Zoltán, Makovsky Zsolt, Mihalecz János, Sváb János dr, Sütő Ferenc, Szajkló László, Szász Béla, Tüske Tibor.

Szajkó László, Némethy Zoltán